Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Új rövidpróza kötettel jelentkezett Szvoren Edina, akit a Pertu megjelenése óta stabilan az egyik legjobb kortárs magyar novellista (legutóbbi könyvével, a Verseimmel elnyerte a Libri irodalmi díjat). Legújabb írásai (olvass bele ITT, a könyvbemutatóról ITT ítunk) újfent nagyon erősek, jól kidolgozottak, furcsa, abszurd, kellemetlen, mégis mindennapi helyzetek, kapcsolatok jelennek meg bennük, a megszokott, nagyon sajátos „szvoreni” hangon, látásmóddal elbeszélve. A kötet tétje, hogy mitől lesz egy történet meglepő, érdekes, vagy épp szórakoztató, mi vált ki csodálkozást az olvasóban. Szvoren Edina pedig ezúttal a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

Forgách Kinga | 2021. június 14. |

Az utóbbi évek egyik legerősebb magyar kötetcíme a Mondatok csodálkozásról: minden szempontból izgalmas felütése Szvoren Edina új novelláskötetének, csakúgy, mint a hozzá kapcsolódó, azonos című nyitószöveg. „Nap mint nap el kell játszanom a csodálkozó ember szerepét, és ez a színlelés egyre nehezebb” – olvashatjuk az első mondatban, ez a kijelentés és ez a szöveg pedig aztán óhatatlanul ráolvasódik a kötet minden egyes történetére. A nyitó írás elbeszélője vallomást tesz egy „fogyatékosságáról”: mióta az eszét tudja, képtelen a csodálkozásra, mert mindent valószínűnek és lehetségesnek lát. Ám mivel az emberek elvárják a folyamatos meglepődést, meghökkenést, állandóan úgy kell tennie, mintha csodálkozna. A szinte cinikus hangvételű szöveg egyenesen úgy állítja be az embert, mint „homo mirabundust”, csodálkozó lényt, aki annak ellenére döbben le a világ történésein (és az ember alkotta történeteken), hogy azok újra és újra megismétlődnek.  

SZVOREN EDINA
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 256 oldal
-

„Habár a barátaim a velük történteket eleve azzal a szemmel nézik, tartalmas életük eseményeit eleve úgy mesélik, hogy akadjon bennük egy-két meglepő mozzanat, amire szerintük nincs más magyarázat, mint a genetika, a sors vagy a politikusok háttéralkui, a történeteik minden mozzanata levezethethető ugyanazoknak a történeteknek a korábbi mozzanataiból – én pedig néha elszámítom magam, és egy szempillantásnyi időre őszintén megütközöm azon, hogy mit találnak ők meglepőnek a történetükben, hol látnak benne hiányzó lépcsőfokot, áthidalhatatlan oksági szakadékokat.”

Ez a csodálkozáson csodálkozó elbeszélő adja meg a felütését, az értelmezési keretét a kötetnek.

 Mi pedig olvasóként ezután szépen becsusszanunk a „csodálkozás réseibe”, mint a meghökkentés és megdöbbenés kultúrájában élő, egyébként jellemzően közönyös 21. századi polgárok.

A Mondatok a csodálkozásról két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Az első részbe 29 rövid történet került, amelyek nagyon változatos helyzeteket, különös kis jeleneteket skiccelnek fel. Az egyik szövegben megdöbbenéssel pletykálja valaki, hogy vakokat látott a libegőn, egy másikban a lópánik lehetséges előfordulásának eseteit olvashatjuk, egy harmadikban folyamatosan elkallódik egy olcsó hegedűtok, amelybe nem is illik pontosan a drága hegedű. A történeteket apró kis játékok fűzik lazán össze. Olvasás közben óhatatlanul felmerül, hogy vajon mit is jelenthet a ciklus címe, az Ohrwurm-jegyzetek. A kifejezés magyarul fülbemászót jelent. Cornelius Eckert nevezte el így azt a jelenséget, amikor a fejünkbe beragad egy dallam, és sehogyan se tudjuk kiverni onnan. Ha megnézzük a szövegeket, azt találhatjuk, hogy elég gyakran előfordul, hogy a szereplőknek „beakad valami”.

A berögződések, az ismétlődések, más emberek idegesítő szokásai, nyelvhasználata visszatérő elem.

Az egyik történetben az elbeszélőt anyjának kedvenc színésze idegesíti, de ami ennél is jobban felbőszíti, ami a világból ki tudja kergetni, az egy szó: a szerepfelfogás. Az Olcsó tokban drága hegedűben mantraszerűen ismételgetik a szereplők: „Nincs olyan tok, amelybe egy hegedű pontosan illene.” Egy másik szövegben egy olyan embert ismerünk meg, aki „a függönyökkel érvel”, vagyis rendkívül idegesítő módon mindenre van egy függönyös hasonlata. A legtöbb történet ilyen különös megrögzöttségekre épül fel. De az ismétlésekkel való játék akkor válik a legszembetűnőbbé, amikor a Mindenből kettő van című szöveggel találkozunk, illetve akkor, amikor a kötetben előre haladva ráébredünk, hogy a Mindenből kettő vanból is kettő van.

„Bárhol jártam eddigi életem során, feltűnt, hogy mindenből kettő van. Olyasmiből kettő, amiből egy is ritkaságszámba megy.”

Mi pedig olvasóként persze nem győzünk csodálkozni ezeken az ismétlődéseken, duplikációkon, és ráébredünk,

éppen olyan érdekes, ha nem érdekesebb egy jelenség, ha másodszor is megismétlődik, mintha csak egyszeri esemény lenne.

A kötet egészére jellemzőek egyébként az apró játékok, a finoman elhintett intertextuális utalások, a nyelvhasználat és a jellemábrázolás egészen barvúros összekapcsolása, az idegen szavakkal és a nevekkel való különös bánásmód (találkozhatunk például Kedvesékkel, Sikeressel, Gyakoriakkal, Ó.-val, de még egy Név nevű szereplővel is) és az éles, találó irónia. „Apánk jobbára azokhoz a nevekhez vonzódik, amelyek úgy hangzanak, mint az okos, ám életidegen emberek alkalmatlan pillanatban elsütött viccei.” A korábbi Szvoren-szövegekhez képest most jobban előtérbe kerül ez a fajta egészen sajátos játékosság. 

A hosszabb novellákban főleg kapcsolatokról, illetve a másokhoz, szülőkhöz, testvérekhez, barátokhoz, házastársakhoz való kapcsolódás nehézségeiről olvashatunk. Szvoren Edina a tőle megszokott egyedi, változatos, hiteles elbeszélői nézőpontokból, megkapó részletességgel, hétköznapi szituációkat felvázolva mutatja be nekünk ezeket a viszonyokat, ám mindeközben sokszor beszüremkednek abszurd, titokzatos, vagy egyenesen misztikus elemek a szövegekbe. Sosem tudhatunk mindent, nincs magyarázatunk sok mindenre, és éppen ezek a hiányok és hiányzó összefüggések a legérdekesebbek ezekben az egészen furcsa, mégis ismerős viszonyrendszerekben. Szvoren Edina pedig ahogy mindig, ezúttal is nagyon izgalmasan mutatja be a kommunikáció félrecsúszásait, az egymás meg nem értéséből, a tabukból és a valódi érzések elhallgatásából fakadó helyzeteket, amelyek miatt a szereplők csak a frusztrációikat gyűjtögetik, és sehogyan sem tudnak egymáshoz közel kerülni. „De hát ennek az írásnak nem a magány a tárgya” – olvashatjuk a kötet záró sorában, bár mire a novellák végére érünk, már nem csodálkozunk azon, hogy ezt nem hisszük el olyan könnyen. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetként jellemezte Kiss Tibor Noé vasárnap Szvoren Edina új könyvét. A Margó zárónapján az igazinak tűnő szakszavak, az ijedős lovak és a duplikátumok is szóba kerültek.

...
Nagy

Könyvesblokk: Szvoren, Orosz, Spiró

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal a csütörtökön kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon szereplő könyvek közül válogattunk. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

5 könyvből készült film és sorozat, amit májusban nézhetsz a Netflixen

Visszatér egy igazi Netflix-kedvenc, a Bridgerton, de Jeff Bridgest is új sorozatban láthatjuk.

...
Szórakozás

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Fényűzés, intrika, hűtlenség, egy megtörtént botrány, sztárszínészek –  a Viszály: Capote és a Hattyúk című sorozatban minden adott a sikerhez. Megnéztük.

...
Szórakozás

Ezeket az új adaptációkat nézd májusban a Disney+-on!

A Disney+ április végi és májusi premierjei között négy könyvadaptációt is találsz. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Nobel-díjas Alice Munro a lefojtott feszültségek finomtollú írója volt

Portrécikkünkben arra keressük a választ, miért volt a hétfőn elhunyt Alice Munro a novellairodalom egyik legnagyobb alakja, egyben az emberi lélek apró rezdüléseinek legegyedibb krónikása.

...
Kritika

10 éve rabolta el a Boko Haram az iskolás lányokat, most regényt írtak róluk

Adaobi Tricia Nwaubani nigériai író a Boko Haram által elrabolt lányokról írt regényt A baobab árnyékában címmel. A felvillanó pillanatképekből szőtt történet megrendítő érzékletességgel mutatja be egy iskoláslány elfogatását, rabságát és szabadulását. 



...
Nagy

Bánhidi Lilla: Egy kávé belefér

„A Kerepesi út szélén várakozott. Rázta a hideg. Az aszfalt nedves volt, nemrég eshetett.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Lantos Péter gyerekkönyvének hőse érzi: ha a koncentrációs tábort túléli, mindent túlél

Az önéletrajzi vonatkozású ifjúsági regény, A fiú, aki nem akart meghalni a nonfiction gyerekkönyvek kategóriájában került a legjobbak közé. Cikkünkben annak jártunk utána, mit kell tudni a könyvről és Lantos Péterről.

...
Gyerekirodalom

Ez a 9 legjobb gyerekkönyv idén Magyarországon – innen válogass gyereknapra!

Kilencedik alkalommal osztotta ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést, a független szakmai zsűri döntése alapján. Mutatjuk a 2023-as év legjobb gyerekkönyveit.

...
Gyerekirodalom

Gyerekkönyv a világ legizgalmasabb ételeiről – Olvass bele!

Ebben a gyerekkönyvben körbeutazhatod a Földet Marokkótól Hongkongon át Romániáig, hogy megtudd, hol mi terem, mit hogyan készítenek el és mik a különböző népek jellegzetes ételei. Olvass bele!